A cseh köztársaság fővárosa, az UNESCO világörökség része, emellett  Brigit Jones „miniszabiját” igazán megéri. Kevés ennél romantikusabb város van a közelben, mint „városok királynője”.

A másik ismert neve az ”aranyváros”, amely utalhat arra, hogy IV. Károly német-római császár idején arannyal vonták be a prágai vár tornyait, de az alkimisták tevékenységét támogató II.Rudolf miatt is nevezhették el így. A Moldva partján fekvő kilenc dombra épült városkát még sokszor „száztornyú” városnak is hívják.

Már a kőkorban is lakott volt, az ország a viccesnek tűnő Bohémia nevet a kelták egyik törzséről kapta. Utánuk germán törzsek lakták a vidéket, majd a hunok és a longobárdok után végül szláv népcsoportok telepedtek meg itt. A Přemysl-ház uralkodásának kezdete isz. 800 körül volt, az utolsó királyuk pedig rövid ideig magyar uralkodó is volt ötszáz évvel később.

Már a 9. században az egyik fontosabb kereskedelmi csomópont, hamarosan a cseh királyság legfontosabb városa, és vallási központ is. A monda szerint Libuše fejedelemasszony Vyšehrad tetejéről letekintve egy ragyogó várost látott, amely elvakított mindent.

Prágában sok dolog várja a vendégeket. Kellemes középkori utcácskák és házak, Kafka, zene, sör, kiváló ételek. A középkori városmag olyan, mint egy díszlet és kevés más városban sikerült ennyire jó állapotban megtartani.

Mindegy, hogy ki-miért választja a várost, lehet, hogy a középkori építészet, vagy a szobrász David Cerny művei, esetleg Kafka vagy Mozart vonzza ide, vagy a sörkészítés rejtelmeit kutatja, esetleg a cseh konyhával akar ismerkedni, itt mindenki kellemesen tölti el az idejét.

Mindegy, hogy gyalog, tömegközlekedéssel (ilyen, a fönti képen is látható hangulatos villamost is kipróbálhatunk), vagy szervezett tematikus busztúrával, de akár oldtimerrel vagy lovas kocsival akarja megnézni a várost, az mindig újat és újat nyújt.

A vár, a Hradzsin már messziről vonzza a tekintetet, egy kényelmes sétát mindenképpen megér. Onnan a kilátás sem utolsó, a kanyargó Moldva, az óváros, a Károly-híd, és szőlőtőkék festői panorámát adnak. A világ egyik legnagyobb várkomplexuma 60 épülettel, egykor királyok lakóhelye, ma az államelnök székhelye. Virágkora IV. Károly és II. Rudolf idején volt. A Szent György bazilika külső egyszerűsége ellenére szép látnivaló, Ludmilla királynő sírhelyével, aki Csehország védőszentje. A Szent Vitus székesegyházban nyugszanak a jelentősebb cseh királyok, építése évszázadokat ölel át, lenyűgöző látnivaló.

A Vencel tér történelmi események színtereként emlékezetes, a Szent Vencel emlékmű a város egyik szimbóluma. Itt található a Nemzeti Múzeum és számos szálloda, üzlet, étterem is várja a vendégeket.

Az Óváros tér Prága legkedveltebb célpontja, látnivalók és bárok, éttermek, üzletek egyvelege. A Husz-János szobor a tér egyik látványossága, a Városháza pedig egy csodálatos stíluskavalkád, de a legtöbben mégis a több, mint 600 éves csillagászati órájára kíváncsiak. A monda szerint a városatyák megvakíttatták a készítőjét, nehogy újból megalkothassa művét. Az óra a pontos idő mellett a hónapokat, évszakokat, a Nap és a Hold mozgását illetve az állatövi jegyeket is mutatja. Az akkori felfogás szerint a Földet a Világegyetem központjának ábrázolja. Este a téren a Tyn templom kivilágítva gyönyörű.

A fönti képen látható óra az egyik legnépszerűbb fotótéma, de már kevesebb képet láthatunk a közvetlenül alatta elhelyezkedő képről, mely így néz ki:

Prága legnépszerűbb és legkisebb utcája az Arany utcácska, ahol kis babaházakként sorakoznak az ötszáz éves házak. A legenda szerint az egyik házban élt egy öregember, aki lelkesen kereste a XIX. században az az aranycsinálás titkát, egyszer egy robbanás után holtan találták, de a kezében ott volt egy darab arany. Az egyik házban élt Franz Kafka.

A Loreto jelentős zarándokhely, a Habsburg katolicizmus egyik ékköve.

A Királyi Palota pedig méltán Prága egyik büszkesége, több stílus ötvözete, több király kéznyomával lenyűgöző méretben, kívül-belül érdemes megnézni.

A Károly-hídat IV. Károly építette 1357-ben, a híd első díszei közül Nepomuki Szent János szobra csak több, mint háromszáz évvel később került fel. Az árvizek és a hajózás védőszentjét a hiedelem szerint szerencsét hoz megérinteni. A szentet itt vetették vízbe, mert nem volt hajlandó megszegni a gyónási titkot. A Judit-torony a híd elődjének megmaradt darabja.

A Daliborka torony eredetileg nemesi börtön volt a XV. századból, és első rabjáról kapta a nevét, aki kivégzésére várva csodálatosan hegedült.

A zsidó negyed, a Josefov (Józsefváros) meglepően jó állapotban maradt fenn, a hat zsinagógát, a zsidó városházát és a zsidó temetőt semmiképp nem szabad kihagyni. Ebben a városrészben kiváló éttermek, bájos kávézók és kedves üzletek vannak. A Szent Ágnes kolostorban (Anezsky kláster), amelyet XIII. században alapítottak, közép-európai művészetet bemutató kiállítás említésre méltó.

David Cerny nyomába is szegődhet az idelátogató: a kedves, meghökkentő, vicces, provokatív szobrok üdítően hatnak, legyen szó óriási négykézláb mászó babákról, vagy Szent Vencel lovasszobor paródiájáról, mindegyik alkotása egyedi világot teremt. Az általa alapított művészház, a MeetFactory tárt kapukkal várja a művészeket és az érdeklődőket.

Ha valaki zenekedvelő, szintén talál magának színvonalas programokat. Nemcsak Mozart, hanem Beethoven, Liszt, Chopin, Wagner, Berlioz, Smetana, Dvorák mellett számos zenészt látott vendégül a város hosszabb vagy rövidebb időre. Így egyáltalán nem meglepő, hogy már 1811-ben megalapították zeneakadémiát, az elsőt Európában. Zenei fesztiválok, jazz-, komolyzenei-, musical-, opera- és táncelőadások találhatóak a palettán.

Prágába utazni akár egy napos út keretében is felejthetetlen élményt nyújthat!